Mentorcoach
És lőn ezután, hogy ő jár vala városonként és falunként, prédikálván és hirdetvén az Isten országát, és vele a tizenkettő, És némely asszonyok. (Lk 8,1)
Szürke hétköznapokkal van tele az életünk. Van, akinek korai ébredést, munkába indulást, fáradságos, nehéz munkát jelent. Majd otthon pedig találkozást a családtagokkal, ha ugyan van még kivel. Ha nem repültek még ki a gyorsan felnőtté váló gyerekek, beszélgetést a házastárssal, ha van még kihez szólni. Hétfőtől szombatig kimerítő munka, de a hétvégén sem biztos, hogy sikerül egy jót pihenni, ám ha igen, akkor is gyorsan elrepül az az idő. Aztán minden kezdődik újra elölről. Jönnek megint a szürke hétköznapok. Ez persze csak egy a sokak által sokféleképpen megélt életből. Mai Igénk Krisztus Jézusról szól. Neki is voltak szürke hétköznapjai? Olyanok, mint nekünk szoktak lenni? A Biblia szerint Jézus mindenben hozzánk hasonló volt, kivéve a bűnt. Ami persze nagy különbség, de hozzánk hasonlóan tudott elfáradni, Neki is szüksége volt alvásra, pihenésre. Jézus beleállt a Mennyei Atyától kapott küldetésébe. Ami nekünk megmaradt Jézus földi életének eseményeiből, az egy bő vázlatnak mondható, de a lényeg benne van. Éljük meg a mindennapjainkat az Úr előtti hálás szívvel. Milyen gyakran hisszük, vagy gondoljuk, hogy teljesen természetes, amikor egyik nap a másik után jön az életünkben. Pedig nem az, hanem kegyelem, az Úr irgalmának jele. Ezt olvassuk a Jeremiás Siralmainak könyvében: Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! De egyszer véget ér ez is, és eljön az utolsó nap is. Nem tudja senki közülünk, hogy melyik az. Éppen ezért különösen is nagy felelősség, ahogyan eltelnek a napjaink. Pál apostol tanácsát is érdemes megvalósítani: „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.” Mit jelent az, hogy az idők gonoszak? Azt, hogy vannak Isten által elkészített fontos, alkalmas pillanatok és ezekről le lehet maradni. Nem lehet mindig halogatni, másfelől van, ami nem jön el legközelebb. Megvolt a lehetőség, de nem jön el többé. Az Úr Jézussal való találkozás ideje is ilyen: Egyetlen Urunk keres bennünket, de megnyitjuk-e a szívünket Neki, vagy halogatjuk? A Zákeussal való találkozása jó példa erre. Egészen más irányt vett a vámszedő sorsa, mert megragadta a nagy lehetőséget, hogy Jézussal találkozva gyógyulást nyerjen az élete. Pál apostol athéni útján a tömeg azt mondta neki, hogy "majd meghallgatunk erről máskor"... A mi életünk monotonitásában nagy kérdés az, hogy lesz-e máskor? Nem mulasztjuk-e el életünk nagy döntését?
És a melyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. A melyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, a kik a hallott ígét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. (Lk 8,14)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy találkozhattam Veled.
Ámen
