Mentorcoach

Ők annakokáért örömmel menének el a tanács elől, hogy méltókká tétettek arra, hogy az ő nevéért gyalázattal illettessenek. (ApCsel 5,41)

Ha valami fontos számunkra, akkor azzal foglalkozunk, többször visszatérünk rá, ismételgetjük. Ekkor rögződik az elménkben és bármikor elő tudjuk hozni. A Szentírásban is többször ismétlődnek a fontosabb üzenetek. Isten a Szentlelket küldte el hozzánk, hogy velünk legyen, irányítson, emlékeztessen. Bármikor számíthatunk a Szentlélek segítségére. Hogyan tapasztaljuk meg az Ő jelenlétét? A Szentírás alapján, figyelmesen olvasva, Egyetlen Urunk üzen rajta keresztül. Az Evangéliomok írói figyeltek Krisztus Jézus szavára, ugyanott járt mindegyik, ugyanazt írták le más megvilágításban tömörebben vagy bővebben. Emlékeztek évekkel később is a Jézussal járás minden mozzanatára, mert a Szentlélek eszükbe juttatta. Ezt így élték meg a tanítványok is. Mi is emlékezni fogunk a fontos igei üzenetekre, mert nekünk is segítségünkre lesz a Szentlélek. Ez persze csak akkor történik meg, ha hittel kérjük. Szenvedni nem szeret egyikünk sem. Alapjában véve senki nem kíván szenvedést önmagának, az a néhány ember, aki igen, az beteg. De az is igaz, nincs emberi élet szenvedés nélkül. Krisztus Jézus tanítványának lenni sem lehetséges szenvedés nélkül. Téved, aki azt hiszi, hogy Jézus követése egy kényelmes élet. Nem arról szól ez az élet, hogy minden sikerül és semmi baj nem fog érni bennünket ezen az úton. Mai Igénk is azt mondja, hogy az apostolok szenvedtek Jézus nevéért. Hogyan fogadták? Örömmel. Gondoljuk végig: mikor szenvedtünk Jézus nevéért? Ha még soha, akkor nem sikerült Őt jól képviselnünk embertársaink előtt. Beszólás, kaján megjegyzések, megvető pillantás, legyintés: ezek is várják azokat, akik Krisztus tanítványai. Olykor még ettől keményebb dolgok is. Mit tehetünk? Legyünk felkészültek és fogadjuk el, hogy Krisztusért olykor gyalázatot is el kell szenvedni. 

És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szent Lélek is, kit Isten adott azoknak, a kik néki engednek. (ApCsel 5,32)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, Szentlelked vezetését.

Ámen