Mentorcoach
A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. (Mt 4,16)
A korabeli próféták sokat írtak a Messiás eljöveteléről, aki megszabadítja Izraelt minden nyomorúságából. Ezt tudták az írástudó papok, és várták is a megjelenését. A nép vezetői pedig azt gondolták, hogy az idegen elnyomóktól szabadítja meg Izraelt a várva-várt Messiás. Ők politikai értelemben remélték a királyságát. Pedig Krisztus Jézus azért jött közénk, hogy az emberiséget a bűnből szabadítsa meg. Istennek ezért emberré kellett lennie, hogy átérezze az ember nyomorúságát, szenvedését, kísértéseit. Ehhez a váltságműhöz viszont olyan emberek kellettek, akiken keresztül végbement Isten akarata. Jézus nem magányosan vitte véghez ezt a nagy feladatot, hanem embereket választott. Mégpedig egyszerű, írástudatlan halászokat. Ezért mondja a megszólított Péternek, Andrásnak, Jakabnak, Jánosnak, hogy ezentúl nem halakat fognak a vízből, hanem a „bűnükben fuldokló” embereket mentik meg. Ők engedelmesek voltak, mert az első szóra otthagyták a hálóikat, és követték Jézust. Ők lettek az első tanítványok, akik már felismerték Jézusban a Messiást. Egyetlen Urunknak nem az volt a célja, hogy az embereket csak testi betegségeikből gyógyítsa meg, hanem elsősorban az, hogy hirdesse a mennyek országának evangéliumát. Először bejárta a reá bízott területeket, tanított, igét hirdetett, és akiket hozzá vittek hittel, azokat mindenféle betegségből meggyógyította. A lelki betegségeknek is Ő az orvosa. A testi betegségekből való gyógyításai az isteni voltát igazolják, ezért sokan hittek Benne. Így készít fel az örökkévalóságra ma is, mert ez a földi élet elmúlik, ami az örök életnek az előcsarnoka. Aki hisz Jézus Krisztusban, annak örök élete van. Ezt az örök életet akarja Krisztus Jézus az embereknek ajándékozni, ezért küldte el az Atya a földre. Tehát nem az a cél, hogy ne érjenek el a testi betegségek bennünket. A nyomorúságokon keresztül eljussunk az örök életre. Ha meggyógyulunk ideiglenesen, akkor azt csak ráadásnak tekintsük, ami felkészít az örök élet fogadására. Jézus egész tanítása ezt akarja velünk megértetni, és nem akarja, hogy bárki elvesszen. Betegségünkben, ha azt hittel elfogadjuk, közelebb kerülünk az Úrhoz, mert reménykedve várjuk a Vele való találkozást az örök életben. Ha komolyan vesszük a hitéletünket, és ezért szenvednünk kell, akár áttételesen is, ne keseredjünk el. Legyünk kitartóak, mindezek ellenére örvendezők, mert azokat támadja a Sátán, akiktől neki tartani kell. Ne feledjük, Jézus mindenkor velünk van.
Monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki. (Mt 4,10)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig gondoskodsz rólunk.
Ámen
