Mentorcoach
Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek? Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat. (ApCsel 1,7)
Sokszor halljuk: „Törődj a magad dolgával!” Általában indulatból szokott ez a mondat elhangozni két ember között. Az egyiknek elege van a másikból, a másik okoskodásaiból, mindent jobban tudásából, vagy egyszerűen csak besokallt a másik embertől valamilyen oknál fogva. Krisztus Jézus is valami hasonlót mond tanítványainak. Mennybemenetele előtt nem sokkal hangzik el Tőle mai Igénk. De Egyetlen Urunk nem indulatból, nem haragosan mondja, annál inkább jézusi szeretettel. Engedjük, hogy szívünkig hatoljon a mondat eleje. „Nem a ti dolgotok…” - mennyi minden nem a mi dolgunk és mégis beleszólunk. Osztják az észt sokan, kéretlenül, barátok között, munkahelyen, gyülekezetben. Tudjuk-e, hogy mi a mi dolgunk? Sok konfliktustól megóvnánk magunkat, a harag sokak szívében nem támadna, összezördülések maradnának el. Időnként meg kellene kérdezni önmagunktól egy-egy szituációban: ez az én dolgom? Mármint szólni, tenni valamit, venni, vinni valahová valamit? Ha igen, akkor tegyük meg. Határozottan, alázatos szívvel végezzük azt el, ami a mi dolgunk, a többit engedjük el... Maradjunk csendben, ne tegyünkk semmit, akkor nem bántjuk meg a másikat, nem okozunk kellemetlenséget és konfliktust. „Nem a ti dolgotok” – mondja Jézus. Olykor nehéz észre venni, hogy mikor mi nem a dolgunk, hiszen sok ember szívesen tolja be magát a középpontba, okoskodik, fontoskodik, mindig és mindenben övé a megvétózhatatlan. Provokálnak, hátha felvesszük a kesztyűt, miközben már eddig is haragosok sokakkal. Azt hiszik, hogy róluk szólnak a dolgok. Pedig nem. Ne rágódjunk rajta, ne kezdjük el, ne mozduljunk bele, legyünk megfontoltabbak és törődjünk azzal, ami a mi dolgunk! Az igazán alázatos emberek nem sértődnek meg könnyen, és nem támadnak vissza. Alázatuk mégsem gyávaság, mert az igazi alázathoz bátorság kell. Az igazi alázat tesz késszé bennünket arra, hogy elfogadjunk alacsonyabb helyet annál, mint amit megérdemelnénk. Ne emlegessük az érdemeinket, főleg, ha nem is a magunkéval kérkedünk. Egy magasabb cél érdekében viseljük el a célozgatásokat, sértéseket és hamis vádakat. Az igazi alázat nem azt jelenti, hogy kevesebbnek gondoljuk önmagunkat, hanem azt, hogy kevesebbet gondolunk magunkra...
Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által. (Mk 16,20)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, mikor alázatra intesz.
Ámen
