Mentorcoach
A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében. (Ef 1,17)
Isten az Ő Szent Fiában, Krisztus Jézusban jelenti ki magát, ezért helyezte mindenek fölé ebben a földi és a láthatatlan világban. Pál apostol kérése azokhoz az emberekhez szól, akik hitre jutottak és elfogadták szívükben a Krisztust. Ha már egyszer döntöttek a Megváltó mellett, akkor kötelességük, hogy minél jobban megismerjék az Ő akaratát. Ezt pedig kutatni kell, kérni Istent, hogy adjon hozzá bölcsességet, nyissa meg a hívő ember előtt azt az ajtót, amely a Kinyilatkoztatás Lelkéhez vezet. Mivel Krisztus a Fő, nekünk is Őt kell elfogadnunk, az Írásokból meg kell ismernünk, mi az akarata. Ezért imádkozzunk, hogy tárja fel előttünk Isten végzését, a jó irányt válasszuk. Ne az emberi bölcselkedések, a hagyományokon alapuló törvényeskedések határozzák meg mindennapjainkat. A krisztusi indulat legyen bennünk, amikor embertársainkkal kerülünk kapcsolatba: segítsük, enyhítsük szenvedésüket, ne piszkáljuk, hagyjuk békén moralizálással, vallási szabályokkal, tanokkal csak elvadítjuk őket. Mindenképpen szeretettel kell inteni... Ehhez bölcs krisztusi lelkület kell, amelyet csak Jézus tanításaiból tehetünk magunkévá. A legjelentősebb döntés, amit napról napra hozni tudunk, az az általunk megválasztott hozzáállás. Ez sokkal fontosabb, mint múltunk, netán a gazdagságunk, a hajdani előjogok. A hozzáállásunk fontosabb a sikerek vagy kudarcoktól, attól, hogy mások mit gondolnak, vagy mondanak rólunk. A hozzáállásunk visz előre, vagy bénítja meg a fejlődésünket. Aki a Jézus Krisztus világosságában jár, az az Atyával szoros kapcsolatba kerül és nem téveszti el a helyes irányt. Jézus tanításaiban sokszor rámutat erre. Vitázik a farizeusokkal, próbálja őket meggyőzni álláspontjuk tarthatatlanságáról. Mai Igénkben Jézus a tisztaságról tanít. Nagyon fontosak a mindennapi cselekedeteinkben az indító gondolatok. Mivel vagyunk telve, mit tartalmaznak a szívbeli indulataink? Minden emberből csak az jöhet ki, ami benne van. Jézus ezeket nevükön nevezi és hangsúlyozza: ez teszi tönkre az embert és környezetét, a gonosz gondolatok, a lopások, hamis tanúskodások, az istenkáromlások... Mindezek megdöbbentőek, ha azt vesszük figyelembe, hogy a mai valóságot is, sajnos nagyon is jellemzik. Gondoljuk végig ezeket: melyektől szenvedünk? Van kiút ezekből, ha Jézus Krisztus világosságában járunk, olvassuk minden nap az Igét és figyeljünk az aktuális üzenetére. Mert Egyetlen Urunk üzen nekünk, és nem akarja, hogy a sötétségben járjunk, ki akar menekíteni a veszedelemből. Vigyázzunk a Mennyei Atya ültetésére és hagyjuk, hogy az növekedjék a szívünkben.
Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, a ki mindeneket betölt mindenekkel. (Ef 1,21-23)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram a mindennapi Igédet.
Ámen
