A segítségeteket/segítségüket szeretnénk kérni egy volt gondozottunk részére, aki a sikeres terápiája után minden igyekezetével azon van, hogy megfelelő életet teremtsen magának, de a körülményei nehezítik a társadalomba való integrálódását, lépten-nyomon akadályokba ütközik.

Levelét alul olvashatjátok/olvashatják.

A Krisztiánnak tett felajánlásokat én várom az e-mail címemre: refrehab@kimm.hu.

Köszönettel: Nagy Andrea - MRE KIMM Drogterápiás Otthona

Tisztelt Hölgyem és Uram!

A nevem Budai Krisztián. 21 éves vagyok. Jelenleg arról szólnak a heteim, hónapjaim, sőt az egész évem, hogy az új életem kiépítsem. Ennek az egy évig tartó építkezésnek most a végén tartok, ahol lakást, iskolát , munkahelyet, új szokásokat és lehetőségeket kell találnom a napjaimba. 

Az egy évig tartó életátformáló terápiámra azért volt szükségem, mert 13 éves korom óta fogyasztottam egyre sűrűbben és egyre megszállottabban kábítószereket és alkoholt. A szorongásaimra és a komplexusaimra a rossz megoldásom a drog volt. Az iskolát, a családomat és magamat teljesen elhanyagoltam. Ez odáig fajult , hogy anyám kidobott az utcára, az apám se állt szóba velem. Akiket barátaimnak hittem, tőlük elfordultam. Amit pedig a droghajszolás miatti cselekedeteim után éreztem, az önutálatra és bűntudatra is a droghasználat volt a reakcióm. 

Sok időbe telt, mire megértettem ezt a körforgást, ezt a csapdát, de amikor felismertem ennek a helyzetnek a súlyosságát és reménytelenségét, már nem voltam képes egyedül, segítség nélkül abbahagyni. 2013 decemberében jöttem le a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonba, megtörve és kilátástalanul. Ahogy teltek a hónapok, egyre tisztább lett előttem miért tettem azt amit és, hogy mit tehetek meg azért, hogy az életem megváltozzon. Elkezdtem imádkozni Istenhez, hogy segítsen és adjon támpontot az életembe. Kezdtem megszeretni magam, és rájönni, hogy nem egy utolsó erkölcstelen rossz ember vagyok, akinek börtönben van a helye. Úgy gondolom dolgom van még az életben. 

A terápia befejeztével elkezdtem iskolába járni, kimaradt "egy-két" dolog szóval van mit bepótolnom. Jó kapcsolatot igyekszek alakítani szüleimmel, ami ha lassan is, de halad előre. 21 évesen még nem maradtam le az életről, ezért szeretnék magammal kezdeni valamit. Budapestre költözök a terápia után. Mivel anyagi támogatásra nem számítok, és leendő fizetésemből nem fogja futni rá, azért fordulok önökhöz, hogy segítséget kérjek. Ha van egy olyan bicikli  a tulajdonukban, ami esetleg már felesleges vagy van helyette új, és esetleg elajándékoznák a régit, kérem írjanak.

Nagyon hálás lennék érte, ha tudnának segíteni. 

Előre is köszönettel: Budai Krisztián