Discipulus

Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket. (Jn 15,16)

A választás, a másokhoz való viszonyulás sok mindent elárul egy adott személyről. A gondolkodásáról, értékeiről, hozzáállásáról, véleményéről, hogy mi az értékrendje, mi az ami fontos a számára. Ha Isten választásáról van szó, akkor beleütközhetünk egy olyan kérdésbe, hogy miért pont őt, miért pont engem, hisz nem vagyok méltó... Az Isten ismeri az életemet, tetteimet, bűneimet, ismeri a múltamat, azt, hogy ki vagyok és mégis engem választ? Erre az az Egyetlen Urunk válasza: „...úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn. 3,16)  Isten elhívása, a részéről való kiválasztottság, ez a kegyelem. Ami arról árulkodik, hogy nem mondott le rólunk, még mindig, mint hűséges, szerető Isten keres bennünket, nem ítélettel érkezik, hanem kegyelmét felajánlva megmenteni akarja az elveszett lelkeket. Krisztus Jézus a vele való járásban megajándékozni szeretne egy új élettel. Egyedüli dolog, ami számít az az, hogy amikor meghalljuk elhívását, akkor miként válaszolunk. Igennel, vagy éppen nemmel, ezzel visszautasítva meghívását az örök életre. A Biblia írja: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!” (Zsid. 4,7) Az Isten ma is azt mondja nekünk: elétekbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot...válaszd az Életet. Az elhívásnak és kiválasztásnak az a fő célja, hogy az Övéi legyünk, Őhozzá tartozzunk, szeretetében éljünk már most és majd egy örök életre. Ezt a szeretetet vagyunk hivatva tovább adni az Ő útján járva, Őt követve, hogy kiválasztottaiként áldások lehessünk kezében. Ahogyan az Ige mondja: Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,16) Mert milyen is ez a mai világ? Nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy ez a világ, amelyben élünk, olyan mint a setét éjszaka. Bizonytalanság, igazságtalanság, hazudozás, dezinformációk, botladozás, hozzá nem értés, félelem és cinizmus homályosítják el életünket. De Jézus Krisztus azért jött, hogy világosságunk legyen és mi örüljünk az Ő világosságának. Ő elhív minket a vakító sötétségből maga mellé, hogy hit által világosságunk legyen.

Ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek. Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek. (Jn 15,17-20)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is elhívtál.

Ámen