Discipulus
Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. (Jak 4,7)
Félelem költözik belénk, amikor egy műtét vagy egy vizsga napja közelít, és az előtte való napokon már sem enni, sem aludni nem tudunk normálisan? Várnánk mi mindig a tavaszt is, de mégiscsak minden évben szembe kell, hogy találjuk magunkat a tél, az elmúlás valóságával is. Ilyen elkerülhetetlen, mindannyiunkra igaz tény az is, hogy életünk fonala nemcsak a beteljesülés felé közeledik, de a számadás napja felé is. Ezért elkerülhetetlen, hogy Isten felé közeledjen az életünk. Ebben a mostani kegyelmi időben, ami földi életünk keretei között adatik, lehet tudatosan úgy is élni, mintha Istennel szemben akarnánk haladni – káromolva, megtagadva Őt. Pedig az életünk fonala akkor is Őfelé közelít, ha nem hiszünk létezésében sem. Jól ismert történet Jónás prófétáé, aki az engedetlenség példájaként éppen erre intő. Sajnos lehet az Isten szavával nyílegyenesen szembe is elindulni, el lehet bújni akár egy hajó mélyébe, még egy cethal gyomrába is, de az Úr akarata akkor is utolér bennünket. Lehet tudatosan Istent tagadni, ateista módon élni, csak nem érdemes. Lehet akár egy egész földi életet Egyetlen Urunkkal szemben, a Lélek és lelkiismeret nélkül élni, Isten országa helyett tudatosan a kárhozat irányát választani, csak nem érdemes. Így is, meg úgy is közeledünk a számadás napja felé, amikor élőket és holtakat egyformán maga elé állít, bármilyen irányba haladva is éltük az éveinket. Mennyivel biztosabb, mennyivel biztatóbb nem a Krisztus Jézussal szemben járni, hanem tudatosan, szívvel, lélekkel, értelemmel Vele együtt haladni... Mert akkor Ő áldásával, szeretetével, kegyelmével halmoz el bennünket. Pünkösd után is Vele együtt járni utunkat, a Mennyek Országa felé haladva. A számonkérés napja egyszer mindnyájunk életében eljön. Ezért nem mindegy, hogy utána mi következik: az Örök Élet, vagy az örök kárhozat.
Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével! Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma; A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal; A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását. (Zsolt 65,5-8)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velünk vagy.
Ámen
