Discipulus
Bízzatok; én vagyok, ne féljetek! (Mt 14,27)
Nem a mi döntésünkön múlik, hogy jönnek-e viharok az életünkben vagy sem, de azt mi választhatjuk meg, hogy hová nézünk a vihar idején. Amikor szembe kell néznünk egy betegséggel, az első kérdés ez: „Ki az orvosom? Hogyan elérhető?” Krisztus Jézus életrajzában ezt olvassuk: „A názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergődtek, mert az Isten volt vele.” (ApCsel 10,38). Egyetlen Urunk a mi szükségeinket is be tudja tölteni, figyeljünk hát Reá és merítsünk erőt Őbelőle! Aki „szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit” ma is mellettünk áll. Egy korábbi viharban Jézus ott volt tanítványaival, és lecsendesítette azt. Most azonban fent a hegyen imádkozott, a tanítványok pedig egyedül voltak a hullámok között hánykolódva. A Genezáreti tó nem nagy, de amikor a Golán-fennsík felől érkező szél végigsöpör rajta, akkor vize akár két-három napig is kavarog. Így könnyedén elsüllyeszthet egy olyan kis halászhajót, amilyenen a tanítványok is voltak. A fájdalom hullámai borítanak el bennünket egy betegség közepette? A mai magyar gazdasági kilátások pedig még ijesztőbbek? A Bibliában ezt olvashatjuk: „A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: »Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!«” (Mt 14,25-27). Ezeket a szavakat érdemes megjegyeznünk és gyakran elismételni bajaink közepedte: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Soha nem lehetünk olyan helyen és időben, ahol Jézus Krisztus ne tudna elérni bennünket. Ha a "viharba" nézünk, láthatjuk, hogy felénk tart és megmutatja, hová kell néznünk a viharban, mit kell tennünk, hogy biztonsággal révbe érjünk.
Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél? És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél. A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy! (Mt 14,28-33)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velem vagy.
Ámen
