Diakónus
"Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Hallgass el, némulj meg!” És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” (Mk 4,39)
Az életben nagyon sok minden hit-kérdés. Hinni a közkeletű mondás ellenére nemcsak a templomban kell. Persze, ott könnyebb. De hiszünk-e a viharainkban, a bajban, szenvedésben, a napi küzdelmeinkben? Az olyan veszélyhelyzetben, mint a mostani? Elhisszük-e, hogy Krisztus Jézus nemcsak a templomban akar velünk lenni, hanem életünk minden percében akárhol vagyunk is? „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” – kérdezi a tanítványokat. Hányszor kérdez bennünket is, mert félünk, szorongunk, nem bízzuk rá dolgainkat. Nem Tőle várjuk a megoldást, a viharaink elcsendesítését. A Mózes által kiküldött 12 kém egyike Káleb, a hit embere volt. Nem becsülte alá a magas falakat, sem az óriásokat. De Isten hatalmát mindezeknél sokkal többre tartotta. Mindent a valódi perspektívájában látott. Vajon ilyen helyzetben, amiben mostanság vagyunk, nekünk is sikerül ez?
Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata: És mindenekből, a mikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, a ki hisz, megigazul (ApCsel 13,38)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig gondod van ránk.
Ámen
