Diakónus
„Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait.” (Jelenések 14,7)
Amikor ki kell nyilvánítani akaratunkat, világossá kell tenni szándékunkat. Így van ez az Istennel, hitünkkel kapcsolatban is. Az angyal, minden népnek, nyelvnek és nemzetnek ugyanazt az isteni üzenetet hozza: Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget. Nekünk pedig választ kell adnunk: Krisztussal, vagy Krisztus nélkül? Hogyan éljük az életünket? Az Istent féljük, Őhozzá imádkozunk és Benne reménykedünk, vagy máshol keresünk segítséget? Ha az életben bármikor elbizonytalanodunk, félelemmel van telve a lelkünk, ne feledjük el azt, amit hirdet az angyal: aki féli az Urat, annak élő reménysége van. Ebben a mostani világban, és az örökkévaló országban is: "És hallék az égből szózatot, a mely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket."
„Az emberektől való félelem legjobb ellenszere az istenfélelem.” (C.H.Spurgeon)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Tebenned mindig bízhatom.
Ámen
