Diakónus
„Most azért az Urat féljétek, és őt szolgáljátok hűen és feddhetetlenül!... Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneket szolgáljunk!” (Józsué 24,14...16)
A legmaradandóbb fogadalom az, amikor az ember kiáll az Úr ügye mellett. Az új évre nem is lehetne másképp megfogalmazni a legfőbb jót, amely meghatározza az egész életünket. Ha ragaszkodunk Istenünkhöz, akkor már annak egyenes következménye, hogy embertársainkat is szeretjük, becsüljük. Ezért vonul végig ez az egész Bibliában: szeresd Istenedet teljesen. Ezt ismerte fel Józsué, és erre biztatta a népet is. Csodálatosan, egybehangzóan felelt az összegyűlt tömeg: nem akarunk más istenről tudni sem. Mi is elhagytunk egy mindenféle bűnnel terhelt esztendőt. Előttünk egy új év, ami még nincs beszennyezve emberi vétkekkel. Ez az ige bennünket is figyelmeztet, vegyük komolyan Józsué intését. Mást nem kell tennünk, csak Krisztus Jézusra, a megfeszített Isten Fiára nézzünk. Istennek nem a teljesítményünk, hanem elsősorban a szívünk kell. Ő az egész életünket kéri, nemcsak morzsákat belőle. Viszont ingyen kínálja azt, amit úgysem tudnánk megfizetni, a kegyelmét. Ajándékba adja, nekünk csak el kell fogadnunk. Meghálálni nem tudjuk, de hálás szívvel tudjuk szolgálni az Urat.
Hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. (Ef 2,7)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram az új évnek minden nekem szánt percét.
Ámen
Valamennyi Kedves Olvasónak Krisztus Urunkban megáldott, boldog Újévet kívánunk!
