Diakónus
Ne félj, és ne rettegj, mert az Úristen, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el. (1Krón 28,20)
Félni általában a jövőtől szoktunk a jelenben. Jézus tanácsa ez: ne aggodalmaskodjatok a holnapért. Márk így írja ezt le: ne aggodalmaskodjatok előre! (Mk 13,11) A bibliai időkben nem voltak nyugtatószerek, antidepresszánsok, altatók. Jézus szava volt a nyugtató. Akkor attól nyugodtak meg az emberek, amikor azt mondta Isten: ne félj! Régen a bizalomtól nyugodtak meg az emberek, és attól, hogy elmentek a templomba és elmondták Istennek. Most pedig elmennek a pszichológushoz és beszedik a gyógyszert, és tovább félnek. Félnek a haragtól, ezért igyekeznek tökéleteseknek látszani. Mindent megtesznek, erő felett akarnak bizonyítani, ezért mindent elvállalnak. Félnek a konfliktusoktól, ezért inkább mindent elhallgatnak, lenyelnek, azt is, amit ki kellene mondani, meg kellene beszélni. Aztán egyszer csak átszakad a gát… A félelem egyfajta fogság. Jézus nem félt átlépni a szokásost, az általánost. Nem félt attól, hogy más véleménye van a világról és az emberekről. Mi is Jézushoz hasonlóan, lépjünk ki bátran a félelem fogságából. Visszautasíthatjuk a félelmet azzal, hogy gondolatainkat és bizalmunkat Isten felé fordítjuk.
"Ahol Krisztus van, ott élet van, az ember örök húsvétja." (Török Csaba)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Tőled kapott szabadságban élhetek naponként.
Ámen
