Diakónus
Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval. Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön. Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek! (Zsolt 47,2-3;7)
Nagy kiváltsága az embernek, ha énekelni tud. Milyen üres és unalmas lenne a rét, az erdő a madarak éneke nélkül. Ugyanilyen üres és unalmas az ember élete éneklés nélkül. Az énekes madarak szépen dalolnak, de nem lehet megérteni az éneküket. Az embernek megadatott az a kegyelem, hogy a dallamot szöveggel köthesse össze és énekben elmondhassa, kifejezhesse érzéseit és gondolatait. Az éneklésben lelki gazdagság van, és az az ember, aki nem tud énekelni, szegényebb. Az ének olyan fegyver, amit használhatunk a csüggedés ellen is akár. Ha így megnyitjuk szívünket az Úr előtt, áldást nyerünk. Ha többször dicsérnénk az Urat énekben, ha kevesebbszer idéznénk fel csalódásainkat, jóval több győzelmet aratnánk.
Zengd az Úr nevét, dalolj ma új és boldog dalt! Mondd el a világnak, mit megtett és tesz majd. Mindig indokoltan és helyesen ítél.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram az éneklésben is Téged dicsérhetlek.
Ámen
