Diakónus
Úgy bánjék velem az Úr most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!” (Ruth 1,17)
Nagyon fontos a hit. Egyáltalán nem mindegy, hogy van-e közünk az Istenhez vagy nincs. Imádság, bizonyságtétel, hiteles életfolytatás – ezek azok, amikkel oda lehet vonzani az Úrhoz, az Őt még nem ismerőket. A Szentírás egyik legnagyobb ígérete ez: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! Az Úr az én osztályrészem – mondom magamban –, ezért benne bízom. Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek, akik hozzá folyamodnak.” (Jeremiás siralmai 3:22–25). Az a kívánatos, hogy Istenre néző, csak Benne bízó házasságok legyenek. Amíg a halál el nem választ, így érdemes nekiindulni. Ettől rövidebb időre nem érdemes tervezni, hisz a házasság Isten szentségét kell, hogy tükrözze. Becsüljük meg a házastársi szövetséget, mert Istentől kapott ajándék ez. A házasság áldásait Istenben élve fedezhetjük fel igazán.
"Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az Úr most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!”
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy oda helyeztél, ahol látni kívánsz.
Ámen