Diakónus
Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.” (1Jn 4,10)
Bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek – ezt üzeni nekünk a Biblia több helyen is. Ennek a kérésnek az alapja Isten irántunk való megbocsátó szeretete. Ha nekünk az Úr megbocsátotta bűneinket, kivétel nélkül mindet, akkor mi is tartozunk azzal egymásnak, hogy gyakoroljuk a másoknak való megbocsátást. Már Péter apostol is feltette Jézusnak a kérdést, és rögtön jött is a felelet: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. (Mt 18:21-22) Pál apostol az efezusiaknak írja: „…elszenvedvén egymást szeretetben...” Olykor szenvedés az élet egymás mellett, de el kell szenvednünk a másikat. Ez igaz a családban, a munkahelyen, a gyülekezetben. Amennyiben maradandó változást szeretnénk az életben, akkor meg kell töltenünk szeretettel. A szeretet az egyetlen, ami meg tudja változtatni a világot. A szeretet újraéleszt, felfrissít, megújít. A szeretet a legnagyobb Erő a világmindenségben, mert maga az Isten a szeretet.
Erről ismerjük meg, hogy benne maradunk és ő mibennünk; mert a maga Lelkéből adott minékünk. (1Jn 4,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Kérlek, Egyetlen Uram, hogy taníts meg, hogyan kell szenvedve is szeretnem a másik embert.
Ámen
