Diakónus
„Remélem azonban, hogy eljutok hozzátok, és személyesen beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.” (2 Jn1,12)
Az emberi kapcsolatok gyakorlásának több változata van. Lehet írásban, telefonon, e-mailben. A legfontosabb azonban a személyes beszélgetés. Manapság erre van a legkevesebb igény és lehetőség. A személyes beszélgetés azért is jó, mert a szavakon túl a "non verbális" kommunikáció is érvényesül. Amit nem tudunk szavakba önteni, azt testbeszéddel is nyomatékosítjuk. Így lesz teljes a mondanivalónk közlése. Jézus is a személyes találkozót részesítette előnyben. Azért járta gyalog a Szentföldet, hogy minél több embernek közvetlenül adja át az Isten üzenetét. Törekedjünk mi is felebarátainkkal való együttlétekre. A személyes beszélgetés azért is jó, mert közvetlenül jön a visszajelzés, ami nagyon fontos a kommunikációban. Ezáltal időt takaríthatunk meg. Ha Istennek adjuk az időnket, Ő megsokszorozza azt. Ha a pénzünket adjuk Neki, Ő azt is meg fogja sokszorozni. Olyan ez, mint amikor magot vet el az ember. A gazdák tudják, hogy a magot föláldozzák azzal, hogy a földbe elvetik. Ki kell engednünk a kezükből, hogy aztán abból valami jó jöjjön létre. A legfontosabb dolog a vetéssel kapcsolatban pedig: a hit.
A ki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé. (2Jn 1,9)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram a másokkal való személyes találkozás alkalmait.
Ámen
