Diakónus
Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? (Róm 8,31)
Református egyházunk címerében olvasható ez az Ige. Erőt ad, biztat, bátorít, vigaszt kínál. Nagyon fontos, hogy ki van velünk, ki áll az oldalunkon és ki van ellenünk. Ez érthető, hiszen még a gyermeki játék sem arról szól, hogy valaki minden áron a vesztes csapat tagja szeretne lenni… Ugyanez a helyzet a felnőtt életünkkel. Küzdelmes életet élünk manapság. Vannak, akik egy csapatban szerepelnek velünk és vannak, akik nagyon is ellenünk játszanak. De azt tudjuk, hogy kire számíthatunk. Biblikusan az a helyzet, hogy mindig az Úr választ ki minket. Krisztus Jézus ezt mondta a tanítványainak: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”(Jn 15:16) Ám ennek ténye a fontos, hogy tudatosuljon bennünk: Isten választottai vagyunk. Ő pedig azt ígéri, hogy velünk lesz. Kell-e ettől megnyugtatóbb ígéret, hogy a legnagyobb, a lehetetlent nem ismerő Úr azt mondja: veled vagyok, veled leszek?
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. (Róm 8,38)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy velem Vagy kegyelmeddel, szereteteddel.
Ámen
