Diakónus
Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni. (Jak 3,2)
A cselekedeteink elárulják, milyen is a hit állapota a szívünkben. A beszédünk is hasonló ehhez. Péterről, a tanítványról olvassuk: "Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a beszéded is elárul téged." Nekünk mit árul el a beszédünk? Jakab apostol úgy beszél a beszédünkről, mint ami elárulja hovatartozásunkat. Csak egyféleképpen lehet beszélni, ugyanabból a forrásból nem származhat édes és keserű is egyszerre. Ahogyan Jézus mondja: "A szív teljességéből szól a száj." A beszédünk a legbensőbb világunk állapotát tükrözi. Megéri-e fékezni nyelvünket? Jakab azt tanácsolja, hogy igen. Hiszen ha odafigyelünk szavainkra, akkor tetten érhetjük legmélyebb érzéseinket, rálelhetünk valódi motivációinkra. Oka van annak, hogyha nem építünk a szavainkkal: nem ismerjük fel, hogy milyen erős eszköz is valójában. Ha anélkül beszélünk, hogy meggondolnánk, az emberek pedig emlékezni fognak rá. Adjon igazi örömet, ha beszédünk a Megváltó Krisztus Jézusról tanúskodik.
Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével. (Jak 3,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Hozzád tartozom.
Ámen
