Diakónus

 Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot annak a férfiúnak. (1Móz 43,11)

Az öreg Jákob szavai ezek fiainak. El is csodálkozhatnánk ezen a mondaton. Hisz Jákob országában van éhség, mégis ő küld a számára ismeretlen úrnak Egyiptomba. (Ha tudná, hogy ez az úr maga József, az ő fia.) Hálából teszi ő ezt Istene iránt, aki még eddig megtartotta életüket, és az „egyiptomi úr” iránt, aki segített rajtuk. Nem sajnál semmit. Aki adakozik, perselybe tesz, tizedet fizet jövedelméből Isten céljaira hálából (nem muszájból), az Isten bankjába teszi pénzét. Amikor szükségbe jut, Isten visszaadja azt neki kamatostól. Amikor hívővé válunk, megtanulunk Isten kérése szerint adni. Ne hagyjuk senkinek, hogy nyomást gyakoroljon ránk és manipuláljon adakozásunk kapcsán.

Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek. (Róm 8,13)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram mindenemet, amim van.

Ámen