Diakónus
„Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. Mert ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat." (Ef 2,13)
Krisztus befogadása előtt a pogányok helyzete erősen különbözött a zsidókétól. A testileg körülmetéltek a pogányokat körülmetéletlennek nevezték, megbélyegezték. A kiválasztottság tudata dölyfössé, gőgössé tette őket. Áthatolhatatlan falak emelkedtek zsidó és pogány ember között. Ma sem képes másként viszonyulni az ember az emberhez, sőt, még a magukat keresztyéneknek mondó emberek, vezetők között sem jobb a helyzet. Nagyon könnyen megbélyegezzük, felcímkézzük egymást és építünk falat, ásunk áthidalhatatlan szakadékokat egymás között, sőt, közösségek között. Azonban Isten elhozta az egységet, a közös nevező Krisztus Jézus. Krisztus előtt nincsenek kiváltságosok és alább valók. Krisztusban csak megváltásra szoruló és megváltott emberek vannak. Akik pedig elfogadják a megváltás ajándékát, azok üdvözülő emberekké válnak Krisztus által. Az egyház feladata pedig: hirdetni az örömhírt. Hirdetni azt, hogy a választófal lebontatott Isten és ember, ember és ember között. Jézus Krisztusban nem ellenségei, hanem testvérei vagyunk egymásnak. Adjunk hálát Istennek ezért a kimondhatatlan ajándékáért.
Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem pogártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga a Jézus Krisztus, A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban. (Ef 2,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy megszabadított életem van.
Ámen
