Diakónus
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám ő benne bízom. (Zsolt 18,3)
A fenti zsoltár részlet Dávid király győzelmi éneke a sok menekülés, önmagával és másokkal való harc után. De nem saját tetteit önti dalba. Dávid király, már uralkodása kezdetétől kiváló királya volt Izraelnek. De mégsem ez a hangsúlyos a mai Igénkben. Dávidban, ahogyan láthatjuk ebből a zsoltár részletből, összeforrt a győzelem a hálával. Mert akinél oltalmat keresett, akitől segítséget várt, Akiben szívből hitt, valóban megsegítette őt. Győzelmeink elsősorban nem a mi érdemünkből vannak, hanem Isten áll a színfalak mögött. Neki tartozunk hálával, Ő győzött a halál felett is. Azért, hogy élhessük az életet itt a földön, és majdan a mennyekben. Tudunk-e ezért a győzelemért is szívből hálát adni?
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől. (Zsolt 18,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy irányt adtál az életemnek.
Ámen
