Diakónus
„Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!” (Luk15,22)
Istenünkhöz való helyes viszonyunkban semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy elé álljunk és elmondjuk kéréseinket. Ha ez egy őszinte kapcsolat, nem kell félnünk a következményektől. Nem kételkedünk, nem kerülő utakon jutunk el a mondandónkkal Egyetlen Urunkhoz. Kapcsolatainkban megannyi álság van. Sokan egyenesen félnek és nem hiszik, hogy lehet őszintének lenni. Ezt az álságosságot alkalmazzák az Istennel való kapcsolatukban is. Nem mernek őszinték, nyitottak, felszabadultak lenni. Úgy tekintenek Istenre, mint aki távol van, és hosszú kerülőutakon keresztül, szép ívelt mondanivalóval lehet csak elérni Őt. Lehetünk őszinték, mert nem csak Urunk Ő, hanem szerető Atyánk is. Ne féljünk hát Tőle. Ne legyenek kétségeink Vele, gondoskodásával kapcsolatban. Amíg ezt nem értjük meg, addig nem fogjuk megtalálni életünk értelmét. Azért, mert nem a saját magunk által kigondolt célokért teremtett meg Isten.
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. (Luk 15,24)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Hozzád tartozhatom.
Ámen
