Diakónus

2020.06.01 09:17

Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. (ApCsel 2,6)

Isten jóvoltából az ünnep egyre bensőségesebbé válik. Ott lehet bennünk a hálaadás a megváltás csodájáért, Isten jelenlétének valóságos megtapasztalásáért. A félelem helyét pedig felválthatja a megajándékozottság öröme: Isten megadja ma is a mindennapi kenyeret mindegyikünknek. Szövetséges népét eligazítja törvényének világosságával. A Szentlélek pedig egyénileg tölt el bennünket és felszítja a Krisztus követéshez szükséges erőt, állhatatosságot. Legfőképpen pedig elvezet Isten gyermekeinek közösségébe. Hála légyen az EgyetlenÚrnak, hogy egyre közelebb von bennünket magához és egymáshoz. Azért, hogy félelem nélkül együtt ünnepeljünk és éljünk az ő dicsőségére és egymás javára.

És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel. (ApCsel 2,46)

Köszönöm Egyetlen Uram mindazt, amit naponta felkínálsz nékem.