Diakónus
„Jobbod, Uram, dicső az erőtől, jobbod, Uram, szétzúzza az ellenséget.” (2Móz 15,6)
Isten népe számára az Egyiptomból való szabadulás a bűnből való szabadulást jelenti. Az Egyetlen Úr megszabadított gyermekeinek az öröméneke ez. Ha az Isten van a középpontban, onnan indul el a változás. Az Ő jobbján lévőkre áldás, erő, gyógyulás származott mindig is. Mára vizeinél már nem énekelnek efféle öröméneket. Jó az elindulásunk, de mi van azután? Szép elindulások: keresztelések, konfirmációk, talán esküvők is. De ezzel sokak életében befejeződik az Úrral való kapcsolat. Idegen urhatnámokat, pojácákat istenítenek. Ezzel bűnt követnek el folyamatosan. A bűn fogságából szabadult ember viszont nem tud hallgatni. Ezért hát ne lankadjunk meg soha a hálaadásban.
És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván: Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. (2Móz.20,1-3)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a Te golgotai győzelmedből erőt meríthetek mindenkor.
Ámen
