Diakónus
„Ha valakire fogság vár fogságra jut, ha valakinek kard által kell meghalnia, kard által hal meg. Itt van szükség a szentek állhatatosságára és hitére.” (Jel 13,10)
Nem egy könnyű olvasmány a Mennyei Jelenések könyve, még a hitben járatos embernek sem. János apostol összegzi benne a megélt szörnyűségekre válaszként adandó emberi magatartást. Az apostol látomásai, ha a világ szörnyűségeire gondolunk, hamar közelivé és megfoghatókká válnak. Ma is a gonoszság mindenféle formája veszi körül életünket. Jézus szeretett tanítványaként az apostol kimondja, hogy ami ránk méretett, azzal kell élnünk. Mindenkinek a saját keresztjét kell cipelnie, olyat, amilyen személyre szabva adatott. Addig könnyű hinni Krisztusban és az Ő végtelen hatalmában, amíg nem találjuk magunkat egy próbatétel kellős közepén. Itt van leginkább szükség az állhatatosságra. A nehézségben, a járványokban, a betegségben, a gyászban, a fájdalomban. Vajon megy-e ez nekünk? Mert feladni reményt, szinte mindig könnyebb, mint kitartani. Mégis az az evangélium üzenete, hogy Krisztus Jézus segítségével igenis menni fog.
