Diakónus

Volt Súsán várában egy Mordokaj nevű zsidó ember. (Eszt 2,5) Ő gyámja volt Hadasszának, azaz Eszternek, nagybátyja leányának, mert nem volt neki sem apja, sem anyja. (Eszt 2,7)

Mordokaj gondviselője volt az árvaságra jutott Eszternek, akinek szülei meghaltak. Leányaként bánt vele. Azt nem tudjuk, hogy volt-e Mordokajnak felesége, gyermeke, de Eszter iránt szerető atyai gondoskodással volt. Ma nekünk is van szerető Mennyei Atyánk, aki gondoskodik rólunk. Az a gond, hogy hamarabb támaszkodunk a megfogható dolgokra. Eltávolodunk Isten szeretetétől, amikor megszállottan keressük a földi javakat, a gazdagságot. Ilyenkor a világot szeretjük. De nagyon fontos, hogy Atyánknak érezzük Egyetlen Urunkat az árvaságnak mai korában. 

Gondviselő jó Atyám vagy Ó, én édes Istenem! Látom én, hogy minden elhagy E világon csak Te nem, Hozzád vágyom, benned élek, Üdvöt mástól nem remélek. (Ref. ének 277.) 

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm, hogy mint Te, az Atyára, mint gondviselőre, mindig tekinthetek. 

Ámen