Diacon
Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. (1Kor 15,50)
Ebben az életben testben lakunk, és ebben testiségben távol vagyunk az Úrtól. A mennyország kapuján nem lehet átvinni ezt a testünket, hanem azt előbb a halálban le kell vetkőznünk magunkról. A halál, mint utolsó ellenség töröltetik el. A mennyországban pedig már ellenség nincsen, következésképp ott már halál sincsen, így a mennyország kapuján átlépni csak a halál pillanatában lehet. Ezért mondta Jézus a keresztre feszített gonosztevőnek, hogy aki még életében megismerte és elfogadta Jézust, az megtalálta a mennyország kapuját. „Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,43) A hívő ember számára a halál csak elköltözés. Mivel pedig a halálban az élet kapuja szoros, azon test és bűn át nem mehet. Az üdvösség a Jézus Krisztussal való lelki közösség, az az élet, ami túléli a halálunkat is. Aki hisz Őbenne, ha meghal is, él.
„Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat… hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet.” („Kor 5,1-4)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Általad a mennyország vár engem is.
Ámen
