Diacon
Ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem. (Róm 5,20)
A bűn gyakorlati kérdés mindnyájunk számára. Amikor jó szándékú igyekezetünk a bűn falába ütközik, bármi is ennek a falnak neve: bürokrácia, szűklátókörűség, megvesztegetés, ok nélküli előítélet, gyűlölet, ostobaság, cinizmus. Amikor pedig rádöbbenünk a veszélyre és védekezni szeretnénk ellene, azt kell megtapasztalnunk, hogy a bűn hatalmát megtörni szándékozó emberi igyekezetek rendre kudarcot vallanak. Harsányan hangoztatott világmegváltó teóriák, zavaros ideológiák, tébolyult ötletek, amelyeket követnek hiszékeny emberek, csak még több szenvedést eredményeznek. Ezért egyre több emberre jellemző a kilátástalanság életérzése. A megvallatlan és megbocsátatlan bűnök egyre mélyebbre húzzák az egész társadalmat, egyre jobban megkötözik benne az embereket. Szükségünk van az ige biztatására: „Ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem.” Ezért ha úgy érezzük, hogy megnövekedik a bűn körülöttünk, vagy bennünk, akkor nézzünk Isten Bárányára, és legyünk egészen bizonyosak abban, hogy az Ő munkájának jelei még inkább meg fognak sokasodni az életünkben.
Amennyit a Szentlélek épít nálunk, annyi az arany, ezüst, drágakő az épületben. Amit saját magunk építünk: az mind fa, széna, pozdorja. (Kolb Sámuel)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te elhoztad a győzelmet a bűn és a halál fölött.
Ámen.
