Diacon
„Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint, ha pedig kegyelemből van, akkor nem cselekedetekből, különben a kegyelem nem volna kegyelem.” (Róma 11,5-6)
Isten népe soha nem fogy el. Bármilyen rosszak is legyenek a körülmények, a kegyelmi kiválasztás szerint maradnak Istenhez igazán hűek. Így volt ez az ősatyák idején is, így van ez napjainkban is. Amikor úgy tűnik, hogy kiürülnek a templomok, megszűnnek gyülekezetek és azt harsogják némelyek, hogy a "keresztyén Európa hátat fordít Istennek". Isten kegyelme oly' hatalmas, mindig ott működik a legeredményesebben, ahol a bűn megsokasodik. Mi emberek talán le is írnánk a bűnbe esetteket, ahogy Jónás is tette. Isten azonban alányúlt a bűnvalló népnek. Nem cselekedetekért, érdemekért mentette meg a biztos haláltól, hanem az Ő nagy irgalmából. Isten ma is ugyanolyan kegyelmes, nem változik, nem szabad kétségbe esnünk. Egy ország is megváltozhat kegyelemből, ha regnáló vezetői végre komolyan veszik (és nem csak öt percenként riogatnak) a Szentlélek irányítását, hiszen a Történelem Ura maga az Úristen, Aki gyakorolja kegyelmét a maradék által.
Az ember csak bűn, az Isten csak kegyelem.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm kegyelmes gondoskodásod. Köszönöm Egyetlen Uram, ezt a minden emberi értelmet meghaladó ajándékot.
Ámen
