Diacon
Ő azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” (Jn 20:24-25)
Egyszer egy idős hívő embertől valaki megkérdezte: Hiszed te valóban, hogy Krisztus feltámadt? Igen, hiszem – felelt a hívő nyugodtan. Honnan vetted ezt a hitet? – jött az újabb kérdés. Mire az öreg hívő így felelt: Onnan, hogy ma reggel is egy áldott, csöndes órát töltöttem vele. A döntő bizonyíték Jézus feltámadására: az Ő követőinek megváltozott élete. Hiába bizonygatták Tamásnak a Feltámadottal való találkozást, neki is személyesen kellett találkoznia Jézussal. Egymást mi sem tudjuk meggyőzni arról, hogy van feltámadás, de fontos a bizonyságtétel. A Feltámadott, Élő Jézust, a halál fölött győzedelmes Krisztust, Aki találkozott velünk valamikor, valahogyan és elkezdtünk hinni Benne. Ahogyan egykor bennünket is Ő győzött meg, másokat is Ő fog meggyőzni ennek valóságáról. A mi feladatunk e mulandó világban az az, hogy Őt képviseljük. A Vele eltöltött csendes óráink, perceink beleragyogjanak mindennapjainkba, családi életünkbe, munkavégzésünkbe, örömeinkbe és fájdalmainkba egyaránt. Ha ez így lesz, akkor másokat is érdekelni fog, hogy mitől tudunk mi másképpen élni. Ma, Húsvét ünnepén, menjünk el Isten házába és a gyülekezet közösségében találkozzunk a feltámadott Krisztus Jézussal, hogy erőt adjon.
Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!”(Ján.20.28)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy az életemet megváltoztattad. Köszönöm Néked Egyetlen Uram, hogy Veled járhatom életem útját hirdetve a Benned található örömöt.
Ámen
