Diacon
Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. (Jak 5,11)
Krisztusnak a tanítványok részéről is sokat kellett szenvednie. Egy alkalommal, amikor a nyavalyatörős gyereket nem tudták meggyógyítani, meg is mondta ezt nekik: „Óh, hitetlen és elfajult nemzetség! Vajon meddig leszek veletek? Vajon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem.” (Mt 17,17) Péternek is azt kellett egyszer mondja: „Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” (Mt 16,23) Szenvedett nagyon sokat amiatt, hogy éppen a tanítványai közül való volt az, aki elárulta őt. Annak ellenére, hogy mindezt tudta, kész volt mindvégig elszenvedni Júdást. Elszenvedte Júdás csókját, pedig nem lehetett könnyű, amikor épp a szeretet látszatával közeledett hozzá az áruló tanítvány. Szenvedett ellenségeitől, az írástudóktól és a főpapoktól, az igazságtalan bíráktól. Mindezekben példát mutatott nekünk a tűrésre. Nem lehet az életünknek olyan küzdelme, olyan szenvedése, amelyben nem találnánk Jézusban példát arra, hogy miképpen szenvedjük azt el. A mostani szenvedéseinket is ismeri, és segít elhordozni.
A mi életünkben is van sok fájdalom és gyötrelem, de emlékezzünk rá, hogy Isten nemcsak velünk van, hanem karjaiban hordoz minket.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy szenvedéseimben is példa vagy számomra. Hálás vagyok a Tőled kapott erőért, mellyel elszenvedhetem még az ellenfeleimet is szeretetben.
Ámen
