Diacon
Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irigykedtek, és nem nyerhetitek meg; harcoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt. (Jakab 4:2-3)
Mai Igénkben erősen kíván az ember valamit, de nem Istentől és Istenért, hanem saját gerjedelmeinek kielégítéséért. Még ha Istenhez is fordul az ember ezekért az ilyen kívánságokért, Egyetlen Urunk nem ad választ ezekre az imákra. Jakab apostol levelét hívőknek írja, ez az üzenet is hívőknek szól. A hívő ember (a többiek is, legfeljebb nem tudnak róla) Isten tulajdona, és ha Isten ad valamit a hívőnek, azt sáfárságra adja. Semmi sem a mi saját tulajdonunk, hanem amit Isten ad, azt azért adja, hogy azzal Őt szolgáljuk. Gyermekeket ad? Azért adja, hogy Neki szenteljük és Istenfélelemre neveljük őket. Pénzt ad? Azért adja, hogy mi magunk megéljünk, nem pedig hiábavalókra tékozoljuk. Az Ő céljaira adakozzuk, nem pedig azért, hogy mindenféle szükségtelen, öncélú dolgokra költsük. A "keressetek és találtok", "kérjetek és kaptok" ígéretek azoknak szólnak, akik nem nárcisztikus, önző dolgokra költenék az Istentől érkező ajándékot.
"És ez az a bizodalom, a mellyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket." (1Ján 5,14)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, ha fegyelmezel.
Ámen
