Diacon

2019.11.21 09:19

„...mindenért hálát adjatok.”  (1Thesszalonika 5,18)

Mai, rohanó világunkban félő, hogy ha már nem tudunk semmiért sem hálát adni, vagy nem találunk életünkben erre okot, akkor olyan "modern" emberekké válunk, akiknek nem kell az Isten. Aggasztó, amikor valaki már olyan mélyen van, hogy mindazt, amit Isten eléje ad, azt csak délibábnak gondolja. Nem tartja valóságnak, megfoghatónak, megérinthetőnek, sőt életmentőnek. Karnyújtásnyira van tőle az üdvösség, semmit sem kellene tennie, csupán elfogadni azt a kegyelmet, amit Isten felkínál nekünk. Adjunk ma hálát Isten kegyelméért. Gondoljuk végig aprólékosan az életünket. Valóban nincs semmi a nehézségek között, amiért hálát tudnánk adni? Martin Luther King szavaival: "Ez a bizalom a hajnal följöttében abból a hitből táplálkozik, hogy Isten jóságos és igazságos. Aki ebben bízik, az tudja, hogy élete ellentmondásai nem véglegesek és nem végérvényesek. Azzal a biztos tudattal járhat az éjszaka sötétségében, hogy azoknak, akik Istent szeretik minden javukra van. Még a csillagtalan éjszaka is lehet a beteljesült ígéretek hajnalhasadásának előhírnöke."

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm a Kegyelmet.

 Ámen