Diacon
Egymást terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6:2)
Mindenkinek vannak terhei. Ezek lehetnek kisebbek, melyeket könnyebben hordozunk, de nagyobbak, nehezebben elhordozhatóak is. Előfordul azonban az is, hogy valaki az amúgy nem túl nagy terheit alig bírja cipelni. Más-más teherbíró képesség jellemez bennünket. Krisztus gyermekei azonban nem csupán önmagukkal vannak elfoglalva. Szeretetből igyekeznek mások terhén könnyíteni. Ráadásul ez nagyon gyakorlatias dolog. Hogy mennyire az? Álljon itt egy kislány rövid története: "Amikor a nagyinak begyulladtak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most nagyapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is ízületi gyulladása van. Ez a szeretet." Valóban ez, a gyakorlati szeretet. Ma nézzünk körül, hogy szeretteink, barátaink közül kinek tudnánk ezt a gyakorlatias szeretetet felmutatni? Bátran vállaljunk át mások terheiből - Krisztus Jézusért.
Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a mások terheinek hordozásában gyakorlati módon részt vehetek. Adj nekem mindig látó szemet, hitet, mely észreveszi, ha segíthetek.
Ámen
