Diacon
Ha nem jöttem volna, és nem szóltam volna hozzájuk, nem volna bűnük, most azonban nincs mentségük bűneikre. (Jn 15,22)
Az emberi természetben bennerejlik, hogy szereti mentegetni magát. A magunk hibáinak és bűneinek a mentegetésénél mindenre kész leleményesség és ügyesség van bennünk. Pedig nincs mentségünk. Nem mondhatjuk, hogy mi nem tehetünk róla, nem lehetett másként csinálni. Jézus mondja: Ha nem jöttem volna, akkor lenne mivel mentenetek magatokat. Krisztust, az Ő világosságát nem pótolhatjuk semmivel. Nélküle hogyan jutnánk üdvösségre, hogyan néznénk félelem nélkül sírunk fenekére (347. dicséret 3. vers), hogyan jutnánk el a mennyei Jeruzsálembe? A bűn csak addig uralkodhat, amíg nem jön Krisztus világossága. De Jézus Krisztus eljött és rávilágított a bűnre, és rámutatott az emberek minden gonoszságára. Megmutatta, hogy az az út, amelyen a világ halad, a kárhozat útja.
“Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz” (Mt 7:14)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram a kegyelmet.
Ámen
