Diacon
Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született. (Kol 1,15)
Keresztyén hitünk egyik legfontosabb tétele, hogy Isten láthatatlan lélek és semmi módon ki nem ábrázolható. Maga az Úr Krisztus Jézus mondta: Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. (Jn 4,24) Amit nem tehet meg az ember, azt megtette Isten maga. Készített önmagáról képet, mert csodálatos módon kiábrázolta önnön magát Jézus Krisztusban. Isten képe nem testi. Jézus Krisztus testet öltött ugyan magára és testben jelent meg ezen a földön, de ez a test nem isteni, hanem emberi. Krisztus Jézus testiképpen lett emberré. Ezért helytelen dolog Istent még a Krisztus testi kiábrázolásában is keresni. Ezért ellenkezik az evangéliummal az, hogy Jézust feszület alakjában vagy képeken imádjuk vagy tiszteljük. Hogy mégis vannak Krisztus képek, és Krisztus szobrok? Ezt csakis úgy fogadhatjuk el, mint az emberi művészet megnyilatkozásait. Gyönyörködhetünk bennük, mint valami szép emberi elképzelésben, de ehhez semmi istenit nem köthetünk hozzá. A „kép” szó képviseletet jelent. Nekünk az Úr Jézus képviselőinek kell lennünk ezen a Földön. Vagyis életünkkel és szavainkkal mondanunk kell valamit arról, hogy kicsoda is Ő. Imádjuk csakis Őt, és ne a Róla készült műalkotást. Így téve vallást csakis Róla ebben a világban.
"Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ez kezdetben az Istennél vala." (Jn. 1,1-2)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy Benned képet kaphattam arról, hogy Te milyen Isten vagy valójában.
Ámen
