Diacon
„Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált.” (Zsolt 37,25)
Az igazakat minden jóval ellátja az Úr, sőt a gyermekeit is megáldja. Isten mindig gondoskodik rólunk. Ennek az Igének volt valósága mindig is: „De a vétkesek mind megsemmisülnek, a bűnösök vége pusztulás. Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.” Amikor ezt a zsoltárt olvassuk, gondoljunk arra, hogy napjainkban is támaszkodhatunk rá, napról-napra új erőt meríthetünk a Biblia szavaiból. A keresztyéneknek szükségük van a kapcsolatokra a növekedéshez. Elszigetelődve nem tudunk növekedni, közösségen belül tudunk csak fejlődni. Az Újszövetségben újra és újra találkozunk azzal az alapigazsággal, miszerint a hívőknek szükségük van az egymással való kapcsolatra annak érdekében, hogy növekedni tudjanak.
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. (Zsolt.37,12-13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy nincs az az élethelyzet, melyben ne bízhatnék Tebenned.
Ámen
