Diacon
Én vagyok ama fényes és hajnali csillag. (Jel 22,16)
Már a megdicsőült mennyei Krisztus mondja ezt egykori tanítványának, Jánosnak látomásban. Mint ahogyan a hajnalcsillag jön fel legelőször az égre és a hajnalcsillag látszik legtovább, olyan Jézus a mi életünkben. Neki kell felkelni életünk egén leghamarabb, és Ő az, aki velünk marad legvégig. Péter apostol is azért mondja levelében: „míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben” (2Pt 1,19). Pál apostol azt mondja, hogy az emberek számára csak bizonyos esetben ragyog fel ez a „fényes és hajnali csillag”, vagyis Krisztus. “Serkenj fel, aki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyog tenéked a Krisztus”. (Ef 5,14.) Ahogy a Hajnalcsillagot is csak az az ember szemlélheti, aki idejekorán felkel az éjszaka alvásából, akként Krisztus is csak azok számára támad fel, akik alvó állapotukból készek felébredni és felkelni. Mi vajon készek vagyunk-e felkelni kényelmes állapotunkból? Üdvösségünk áll ezen, ami Jézusért van, hit által. Ha pedig hitünket nem követik cselekedetek, csak mese a hitünk.
Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó (Jel.22,13.)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy nem hagytál a kárhozat állapotában. Hálás vagyok, hogy engem már felébresztettél.
Ámen