Diacon
Vegye ki a pap az ételáldozatból az áldozat emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron. Kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak. (3Móz 2,8-9)
A hálaáldozat akkor őszinte, amikor békességet teremt a bensőnkben. Nem kötelességszerű, hanem jókedvű. Mindig az Úr cselekedeteit követő, mindazokért hálát adó, harmóniát teremtő cselekedet. Jézus nem véletlenül szállt le közénk. Jézus nem csupán tucatnyi embernek mentette meg az életét. Jézus feláldozta magát azért, hogy amikor a földi életünk eltűnik a sírban, se előtte mi, se a hozzátartozóink ne maradjanak reménység nélkül. Tudjuk, mert leírták, ránk hagyták az ő tanítványai: megmenekültünk. Halálunk pillanatában jön értünk a mennyei Úr és átvisz bennünket oda, ahol már várnak. Krisztus Jézus vár mindenkire, aki még büszkén járkál, de vár arra is, aki már tudja, léket kapott az élete csónakja. Vár arra is, aki már csak lebegve várja, hogy jöjjön érte a Megváltó.
A félelmet és a reményt jobban megszoktuk, mint hogy benne legyünk mindannak a kellős közepében, amit reméltünk, vagy amitől féltünk. (Lars Gustafsson)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy elveszett állapotomban értem is lehajoltál.
Ámen
