Diacon
Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az utat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura. (Mal 3,1)
A mai Igénk szavaiból kicsendül, hogy Jézus egy másik világnak, a mennyei világnak a követe. Azért mondja Ő maga is, hogy „Az én országom nem e világból való.” (jn 18,36) Az ószövetségi Malakiás próféta így nevezi az eljövendőt: Szövetség követe. Az Isten, a sokszor otthagyott, figyelmen kívül hagyott, sőt, megvetett Isten még mindig szövetségről beszél. Arról, hogy Önmagával való szövetséget kínál az embernek. Ő nem csak képes, kész is rendbe hozni, amit mi, emberek elrontottunk: életünket, kapcsolatainkat, a környezetünket. Az Újszövetség követe, Jézus nem csak várja a szívünk tisztulását és ragaszkodását, hanem kegyelmével megteremti azt. Olyan szövetséget, amelyben helyet kap minden nép. Olyat, amely nem ér véget, mert örök szövetség. Ő az, Aki eljött, és saját isteni vérével létrehozta ezt a szövetséget. Krisztus Jézus Urunk most is hív bennünket ebbe a szövetségbe. Mi teszi a pásztort pásztorrá? Az, hogy hozzáértő pásztorszeme van, aki meglátja a másikat. Jézusnak olyan hívekre van szüksége, akik Őt követve gyakorolják az irgalmasságot.
Boldogok, az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.(Mt.5,7.)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy befogadtál a Te Szövetségedbe.
Ámen
