Diacon
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. (Efezus 2:8-9)
Tudjuk-e egészen pontosan, hogy mit kérnénk, ha csak egyetlen kérésünk lehetne az Úrhoz? Annak tudatában, hogy azt biztosan megadja nekünk az Isten. Mi az, ami azonnal, úgy kapásból eszünkbe jut? Mire vonatkozna? Földi vagy mennyei javakra? Pici vagy nagynak tűnő dolog lenne ez? Kinek lenne hasznára? Bizonyosan lenne olyan valaki, aki azt mondja: „Én azt kérném, hogy családom minden tagja üdvözüljön.” Ez a kijelentés azért csodálatos, mert több dolog is benne van: aki mondja, ezzel elárulja, hogy Isten gyermeke ő is. Szeretné, ha üdvösségre jutna valamennyi családtagja is. Fontos neki a saját üdvössége, de túllát önmagán és nagyon lényegesnek tartja azt is, hogy szerettei is üdvözüljenek.
Az üdvösség minden betegséget gyógyít, mérhetetlen örömöt, békességet ad, de csak annak, aki elfogadja.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm a Benned kínált üdvösséget, mely hit által már az enyém. Fohászkodom szeretteimért is, hogy ők is üdvözülhessenek.
Ámen