Diacon
És a te búsulásod miatt megromlunk! (Zsolt 90,7b)
A bűn eredete és forrása mindig az engedetlenség. Ha engedelmeskednénk Istennek és az Ő Igéjének, akkor nem esnénk bűnbe. Az első bűn is ebből származott, amikor Ádám és Éva nem volt hajlandó engedelmeskedni Isten szavának, hanem inkább hitt az ördög csábításának. Az azóta elkövetett bűneink is mind engedetlenségből származnak. Hűtlenségeink, tisztátalanságunk, a hiúságunk és érzéketlenségünk mind-mind azért van, mert nem tudunk teljesen engedelmesek lenni Istennek. Ha mindezeket megláttuk magunkban, csak azt tehetjük, hogy alázatos imádságban kérjük az Urat, hogy mindig Krisztus Jézus nyomában tudjunk járni. Mert Isten házában a gyermekek részére csak egy akarat lehet irányadó: az Ő akarata. Ennek az akaratnak az elfogadásán áll vagy bukik a gyermeki viszony. Ha az Ő gyermekei vagyunk, akkor engedelmeskednünk kell.
Aki valóban hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentől született. Aki az Atya-Istent szereti, az természetesen szereti az Isten gyermekeit is. Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy valóban isteni módon szeretjük az ő gyermekeit? Úgy, hogy valóban szeretjük Istent, és engedelmeskedünk parancsainak! Mert Istent szeretni annyit jelent, mint engedelmeskedni neki. (1Ján.5.1-3)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a nyomodban járhatok.
Ámen
