Diacon
Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete!” (2Krón 20,21)
Betegségnek kapcsán, de például sportteljesítményekről hallva is nagy igazság, hogy a mentális, lelki felkészültség felbecsülhetetlen. Az a baj, hogy mi a mindennapok, de az Úrral való találkozás színtereire sem így lépünk. Mennyivel inkább hangol az Istennel való találkozásra egy közös, dicsőítő ének vagy egy csendes, hálaadó imádság. Mennyivel inkább meg tudnánk tapasztalni mi is a közben értünk cselekvő mennyei erők jelenlétét, ha nem akarnánk folyton a saját hangunkkal elnyomni a Lélek megnyilvánulásait. Ha komolyan hinnénk, hogy itt és most a mindenható Istennel való találkozás színtere lesz a gyülekezet. Ha lennének ilyen irányú elvárásaink, talán komolyabban felvérteznénk magunkat lelkiekben, nem csak odaesnénk szedett-vedett lelkülettel.
Az Isten nem kíván lehetetlent. A hívő rendes, egészséges életéhez hozzá tartozik a világ, a bűn és a test feletti győzelem. (Stewart)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy Szentlelked mindig velem van. Kérlek, Egyetlen Uram tudjak Lelkedre hangolódnom, hogy meglássam, mennyi harcot és küzdelmet megvívsz helyettem.
Ámen.
