Developer
„Békesség néktek!” (Jn 20,27)
Amikor együtt vannak a tanítványok, újra eljön Jézus, köszönti őket: „Békesség néktek!” Ahogyan köszönti őket, abban ott a cél: hogy békességük legyen őbenne a tanítványoknak. Hogy ne a világ által kínált hamis és mulandó békesség legyen a szívünkben. Így fogalmazta meg nem sokkal halála előtt: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (Jn 14:27) Ezt kínálja a tamáskodóknak is, még hinni nem tudóknak is, a megnyugvásra vágyóknak is. Krisztus Jézus tisztában van a „hiszem, ha látom” felfogásával és segíteni akar. Egyetlen Urunk a mi kétségeinket is ismeri. A mi miértjeinket is jól hallja, a mi fájdalmainkat, reménytelenségünket is gyógyítani akarja.
Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében. (Jn 20,31)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, a kegyelmedet.
Ámen