Developer
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása. (Mt 7,27)
Arról beszél Krisztus Jézus mai Igénkben, hogy vagy okos, vagy bolond emberek vagyunk. Ha egy házat képzelünk magunk elé, akár azt, amelyikben élünk, tudjuk, hogy milyen alapja van? A szél, az eső, a hó, a fagy előbb-utóbb tönkreteszi azt az épületet, melynek homok az alapja. De ugyanez igaz az életünkre is. Hogy mire van alapozva az életünk, azt a viharos idők mutatják meg. Egy betegség, egy járvány, egy nehezen törleszthető hitel, egy gyász, megmutatják az erős, vagy a gyenge alapokat. Ameddig tart az életünk, addig Jézusra bizton alapozhatunk. Ő a kőszikla, minden más csak homok. Az okos ember stabil alapra épít, a bolond meg lózungokra, ostoba fecsegésre. De úgyis kiderül mindnyájunk esetében, hogy ki, vagy mi az alap. Az Úr Krisztus Jézus nélkül földhözragadt, szűk látókörű, a mennyei értékekre érzéketlen emberek maradunk életünk végéig. Vele másképpen kezdünk gondolkodni a múltunkról, megváltozik jelenünk, a jövőnk pedig kinyílik az örök életre. Az Ő jelenléte formál át mindannyiunkat igazi emberré, nem pedig verbálisan elszajkózott jelszavak. Olyanná, amilyennek Isten megálmodott bennünket. Önző, nárcisztikus és kemény szívünk helyett irgalommal és kegyelemmel teljes érző szívet ajándékoz nekünk. Gondolkodásunkban, beszédünkben és tetteinkben egyre kivehetőbb lesz Megváltónk mennyei képe.
És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán: Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. (Mk 7,28)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Reád építve egyetlen megpróbáltatás sem árthat nekem.
Ámen
