Developer
Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irígységben élők, gyűlölségesek, egymást gyűlölők valánk. (Tit 3,3)
Az Egyetlen Úr nem személyválogató. Nem ezt vagy azt az embert szereti. Nem is ezért, vagy azért szeret bennünket. A Rómabeliekhez írt levélben azt írta Pál apostol: „Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Rm 5,8) Még az eszetlen, irigy, gyűlölködő, harácsoló természetünk sem képes megváltoztatni Istennek azt az akaratát, hogy mentőövet dobjon nekünk. De Krisztus Jézus keresztje átírta a bűneinket és kijárta az irgalmat a Mennyei Atyánál. A Szentháromság harmadik személye, a Szentlélek, mint az újszülött gyereket: megfürdet minket. A szent fürdetés végén derül ki, hogy megújultunk. Egyre kevésbé kívánkozunk vissza a porba, a sárba, a szutyokba, bűneink mocskába. Akik már az Atya-Fiú-Szentlélek háromságának biztonságában vannak, érzik, hogy mekkora a különbség a bűnök mélysége és a Lélek gondolatot, testet átjáró, megújító fürdője között. Aki pedig átérezte már ezt a megtisztítást, az tudja, mivel tartozik érte.
Az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által, Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által; Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint. (Tit 3,6)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy kegyelmes jóságodban engem is részesítesz.
Ámen
