Developer
Nem kell néktek harczolnotok, hanem csak álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok. Ne féljetek és ne rettegjetek, mert az Úr veletek lesz. (2Krón 20,17)
Mindannyian szeretnénk az életünkből kihagyni a harctereket és a velük járó küzdelmeket. Az Egyetlen Úr azonban nem kímél meg bennünket ezektől. Mint ahogy az ószövetségi Jósáfát király is – bár a győzelem ígéretét megkapta -, attól nem mentesült, hogy szembenézzen az ellenséges sereg rettenetével. A harctéren kellett megtapasztalnia az Úr segítségét. Ne akarjuk hát mi sem elkerülni a küzdelmeket, a harctereket. Mert ezek a harcok éppen azok az élethelyzetek, amikor rádöbbenhetünk, megláthatjuk az Úr hatalmas erejét. Aki hitben éli az életét, nagyon is jól tudja, hogy nem csak kegyességi szólam, hogy „az Úr megsegített”, hanem a hívő lélek számára valódi megtapasztalás. Ahogyan Pál apostol igazsága mondja: Az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van – mondja szép halleluja énekünk. Az Isten olyan eszközökkel harcol ma is, melyek szemeink előtt rejtve vannak. Istennek nem utólag jutnak eszébe a dolgok, ő jó előre megtervez mindent. Ő, aki elkezdte bennünk a jó munkát, el is végzi azt. Ezért ne engedjük, hogy a félelem megállítson, inkább ösztönözzön arra, hogy felálljunk és továbbinduljunk.
Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem. Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős. (2Kor 12,9)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy nem kiemelsz a küzdelmekből, hanem győzedelmes jobboddal támogatsz engem.
Ámen
