Counsellor
Ha valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok. (Kol 3,23)
Nemcsak a munkahelyünkön vannak elvégzendő feladataink, hanem otthonunkban és a gyülekezetünkben is. De milyen szerepünk van a gyülekezetünkben? Az Istennek szándéka, hogy övéi közösséget alkossanak, ráadásul minden közösség olyan, mint a tagjai. Tőlünk vajon milyen a gyülekezet, melynek tagjai vagyunk? Mit tudunk és akarunk is betenni a közösbe, vagy csak a kritika hangját szólaltatjuk meg? Kritizálni persze mindent lehet, és olykor kell is. De ettől fontosabb feladata van a hívő embernek: fáradozni közösségének épülésén. Nagy kérdés, hogy mit bízott ránk az Egyetlen Úr? Ha felismerjük, hogy az az Isten milyen munkában szeretne bennünket látni, akkor gyülekezeteink is épülő, növekvő közösségek lesznek. Azért nem azok, mert túl sok a semmittevő, sőt, a semmirekellő tag, sőt, vezető a közösségekben. Gazdasági nyelven: sok a fogyasztó, kevés a termelő. Ne a kifogásokat keressük, végezzük jó lélekkel azt, amit Krisztus Jézus reánk bízott. Aratni mindenki szeretne. Betakarítani, gyarapodni, gazdagodni, kincseket, értékeket begyűjteni mindenki szeretne. De az aratást mindenképpen meg kell előznie a vetésnek. Hiszen: amit vet az ember, azt fogja aratni is...
A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás. (Kol 3,25)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram a gyülekezetet, melynek tagja lehetek.
Ámen
