Counsellor

Istent imádd, mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke. (Jel 19,10)

A Biblia nyelvén az „imádni” szó azt jelenti: hódolok az előtt, akitől függök. Imádom azt, akit mindenek felett állónak tartok, akibe feltétel nélküli bizalmamat helyezem. Ez egyedül Isten lehet. Ő ezt kérte azoktól, akik rá bízták az életüket. „Ne legyen más istened rajtam kívül! Ne imádd és ne tiszteld azokat…” (2Móz 20,3.5.) Ez olyan alapvető tétel, hogy megszegésére még Jézust is rá akarta venni az ördög. A magas hegyről a világ minden kincsét megmutatta, és azt ajánlotta: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Krisztus Jézus azon nyomban rávágta: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! János apostol mondja a Jelenések könyvében, az angyal szavát hallva: „leborultam a lába elé, hogy imádjam őt” Késztetést érzett arra, hogy Isten helyett Isten szolgáját imádja. Aki azonnal rászólt: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok…” Isten ma is ébreszt, hogy tegyünk különbséget az Isten iránti hódolat és az emberek felé kifejezett, gondolataink, érzéseink között! Imádjuk Őt, az Egyedüli Istent, akitől azok is függenek, akikben hajlamosak vagyunk jobban bízni, mint Benne. 

És hallám mintegy nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúgását, és mintegy erős mennydörgések szavát, mondván: Aleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható. (Jel 19,6)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy szolgád lehetek.

Ámen